2011. június 7., kedd

szörnyű éjszaka

Marci tegnap szembesült először azzal, hogy mi is az a vihar. Hozzánk úgy 10 körül érkezett meg nagy dörgéssel és villámlással az ítéletidő, persze Marcika rögtön fel is riadt. Felváltva vigasztaltuk, hiába. :( Közénk vettük, hiába. :( Egy dolog segített, kikucóztunk ketten a nappaliba, beletettem a csöppet már kicsi hordozójába és végül abban megnyugodott. Ekkor már 2 óra volt. :o Hatkor pedig ébredt is.  Kereken 4 órát aludt a család. És mára újra narancsriasztás van. Remek...

6 megjegyzés:

  1. 4-5 nap lesz, ha ez az, ami tőlünk ment - szokás szerint - haza... :-(
    (Én is meghülyültem tőle - no nem a félelemtől.)

    VálaszTörlés
  2. Mi szerencsések vagyunk, mert az én fiamnak ilyen problémái nem voltak, még amikor Szilveszterkor volt a nagy durrangatás, akkor is úgy aludt, mint a bunda.

    Én viharimádó vagyok, de az egy más téma...

    VálaszTörlés
  3. Szegény Marci!:( És persze szegény anya és apa! :)
    Én kezdem azt hinni, hogy Lilust a csend zavarja, mert a vihart egy nyikkanás nélkül átalussza, amikor elmúlik felébred. Pont, mint én! :))

    VálaszTörlés
  4. Képzeld el,hogy én meg azt vettem észre,hogy az én porontyom is érzékeny az időjárásra...De ő még bent van a pociban........:-(
    Mi lesz,ha kint lesz..
    Nem mellesleg,én is többször megrettentem a nagy viharban,képzelem szegény kisgyerekeket,mi éri ilyenkor..

    VálaszTörlés
  5. A pindurok nagyon megérzik, a nagyocskák meg félnek tőle...így van ez nálunk is

    VálaszTörlés