2010. január 31., vasárnap

furcsa hangulatban

Már nem sírok, nem reszketek, nem zokogok. Nekem valamiért ezt a göröngyös utat írták meg az anyasághoz, hát ezt járom be. Ami tudok megteszek, de kiborulni nem fogok, mert az is csak árt.
Ma nem volt semmi extra, végigaludtam a napot. A szívhang egész jó Marcinál, bár jóval kevesebbet mozog mint eddig, de gondolom a gyógyszerek őt is kiütötték nemcsak engem...
Holnap Kecskeméten a flowmetrián eldől az, hogy hogyan tovább.

8 megjegyzés:

  1. Örülök és büszke vagyok Rád,hogy ilyen erős vagy! Holnap rengeteget gondolok Rátok, ne félj, nagyon jó kezekben lesztek, és bárhogy is látják majd jónak az orvosok, MINDEN A LEGNAGYOBB RENDBEN LESZ! Millió puszi és ölelés, Veled vagyunk holnap :)

    VálaszTörlés
  2. Sokat gondolok rátok holnap...kívánom, hogy minden rendben legyen...veletek vagyok.

    VálaszTörlés
  3. Nekem mindig azt mondták a nővérkék, amikor kiborultam a kórházban, hogy ne sírjak annyit, mert sírós lesz a gyerekem... najó, tudom, ez nem vígasztal...

    Gondolatban fogom a kezed!

    *ölellek*

    VálaszTörlés
  4. Veletek vagyunk! Rengeteget gondolunk rátok! Imádkozok értetek.
    Puszi!

    VálaszTörlés
  5. Gondol-szorít-ölel-gondol-szorít-ölel....

    VálaszTörlés