2010. január 2., szombat

3. trimeszter


Hát ez is elérkezett. Az utolsó harmad. Nem is olyan régen, még a 12 hetes vízválasztót vártuk nagyon, most pedig elkezdhetjük a visszaszámlálást. :)
Most már nem a kötelező ultrahangokon és vérvizsgálatokon van a hangsúly, hanem elkezdhetjük rendbetenni a gyerekszobát, tapétázás, padlószőnyegezés, baba bútorok vásárlása, Marci első tavaszi kollekciójának beszerzése, kórházi pakk összeállítása...stb.
Mindezt persze majd megnehezíti az, hogy fizikálisan nem éppen vagyok toppon. Nem, nincsen semmi baj, egyszerűen az egykori fürgeségem most már tényleg a múlté. Döcögök, mint egy pingvin. Far-és hasnehéz lettem. :D

És vár még rám egy nagyon fájdalmas beszélgetés az orvosommal. Legalábbis nekem az lesz. Tudjátok, hogy eddig ömlengtem róla és a mai napig nem változott a véleményem. Imádom a dokimat és maximálisan megbízom benne, mégis így az utolsó harmadban orvost váltok. Hogy miért?
Eddig úgy volt, hogy Kecskeméten szülök. Az első harmadban még nem is tudtuk, hogy elköltözünk onnan és jövünk Félegyházára. Aztán azért nem jöttem át ide dokihoz, mert úgy volt, hogy bezár a szülészet és nincs semmi értelme annak, hogy ide járjak orvoshoz. De aztán fordult a kocka, a szülészet marad. Ami nem mellesleg nagyon baba-mama barát, nem futószalag, mint a megyeszékhelyen. És az sem utolsó szempont, hogy Keresztanyu is ott dolgozik. Szóval döntöttem/döntöttünk itt szülök a Félegyházi kórházban, ez pedig azzal jár, hogy orvost is kell váltanom.
Szóval az utolsó harmadban teendőben nem lesz hiány... :)

5 megjegyzés:

  1. upsz, ez nem semmi...remélem minden Ok lesz és a dokid is megérti. Néha tényleg még az a fél óra is számít, ami a megyeszékhely és a lakóhelyetek között van...

    VálaszTörlés
  2. De jóó..mindjárt a karodban tarthatod a picurt...ez tök jó érzés lehet.....
    Kívánok minden jót!!!!
    És jó tapétázást:-)

    VálaszTörlés
  3. te jó ég, ez a pár hónap már secperc elrepül! mindjárt anyuka leszel! de jó! :) örülök nagyon!

    VálaszTörlés
  4. Innen a távolból úgy tűnik, hogy gyorsan elreppent az idő. Te biztosan nem így érzed.
    A dokiváltás ezek szerint muszáj volt, ha eljön az ideje, nincs idő utazgatásra

    VálaszTörlés
  5. Hű de repül az idő... nemrég még azon izgultunk, hogy mikor jön a Gyermek és most ismét lassan azon kezdhetünk izgulni, hogy mikor érkezik :)
    Ha van ismerős a kórházban, az bizony erősen nyom latba biztonságérzet szempontjából!

    VálaszTörlés