2010. május 5., szerda

mindenki ismerőse

Azok lettünk mi a kisfiammal. Egyszerűen nem tudok végigmenni úgy a városban a gyerekkel ügyeket intézni, hogy legalább öt vadidegen nő ne tenné fel ugyanazt az idegesítő kérdést: " És mennyi idősek vagytok?" Legszívesebben azt válaszolnám, hogy pont 30 évesek. Mert a kettőnk életkora most pont ennyit tesz ki. De mivel jólnevelt kislány vagyok, így megmondom Marci életkorát. Erre jön a következő roppant idegesítő kijelentés: "Igen? Olyan picike." Erre már kezd felmenni bennem a pumpa, de még mindig udvarias mosollyal az arcomon válaszolok, hogy miért ilyen picike. Aztán jönnek az óóóóó, de sajnálom és jajjj, majd megnő sablondumák, na meg hirtelen mindenki előránt egy koraszülöttes sztorit a zsebéből. Nem értem az embereket. Én is nőből vagyok, és soha eszembe nem jutott leszólítani vadidegen babakocsis nőket, csak azért, hogy mennyi idős a gyereke és hogy jajjdecukimukizzak. Na mindegy, ahogy ismerem magamat legközelebb már nem leszek ilyen udvarias...

4 megjegyzés:

  1. Amikor tőlem rendszeresen azt kérdezték, hogy "...és hány fogatok van?", akkor én kapásból válaszoltam, hogy nekem 30, a babának 2. Például. :)

    VálaszTörlés
  2. Szerintem is egyértelmű a többes szám, a Nektek az NEKTEK :)
    Mondjuk én rohadt utálatos tudok lenni, görény válaszokkal :)

    VálaszTörlés
  3. A kedvenc történetem egy régi barátnőmtől: A játszótéren kérdezték tőle, hogy hányszor kakilnak egy nap alatt. A barátnőm mondta, hogy ő általában kétszer, a gyerek egyszer.
    teide

    VálaszTörlés
  4. Ez jóóó:-DDDDDD

    Szerintem az én férjem ritka genyó volna ilyen helyzetben..és valószínűleg megkérdezné a nyanyáktól,hogy jaaaaj,Juli néni..nem tudja véletlenül..mennyi most egy sírhely 25 évre??
    :-))))
    Én már előre félek ez ilyen találkozásoktól:-DDDDD

    VálaszTörlés