2010. február 17., szerda

történetünk

A mi történetünk nem szokványos szüléstörténet. Kálváriánk január 26-án kezdődött, amikor a félegyházi orvosom KÉT napra befektetett kivizsgálásra a kórházba. Akkor még senki nem gondolta, hogy ennyire súlyos a helyzet. A két napból Félegyházán egy hét lett, aztán 31-én éjjel rosszul lettem, az orvosom úgy döntött, hogy Szegedre vitet mentővel, ahol ha már éjjel császárra kerülne sor, ott jó kezekben lesz Marci is.
Két nap után már láttam, hogyha nem szerzünk Szegeden is saját orvost akkor qrva nagy gáz lesz, mert azon túl, hogy kaptam a vérnyomáscsökkentőt és megnézték, hogy mennyire dagad a lábam nem történt semmi. Én meg tisztában voltam azzal, hogy itt szinte napi vizeletkontroll kellene, vérvétel, CTG..stb. És mégsem történt semmi. Drága férjem addig telefonált, amíg sikerült kezelőorvost találni, és ráadásul egy nagyon emberséges, normális, jó szakembert. Érdekes módon ettől kezdve naponta néztek a babánál szívhangot, engem is elkezdtek vizsgálni, kaptam infúziót, naponta tudtam a dokimmal beszélni. Közben a testem egyre jobban betorzult. A fejem és minden porcikám is egyre jobban vizesedett, a fehérjét is nagyon ürítettem, egyedül a vérnyomásom nem ingadozott. 11-én éjjel iszonyatosan elkezdett görcsölni a gyomrom. Szóltam az ügyeletes szülésznőnek és orvosnak is, akik lerendeztek azzal, hogy nagyon fent van a gyerek és ő nyomja a gyomrom, közben másnap kiderült már a májam kezdte felmondani a szolgálatot, nem bírt a sok méreganyaggal. A bébi CTG-je délelőtt katasztrófális lett. Szaggatott és kihagyott a frekvencia, így az orvosom miattam és miatta is az azonnali beavatkozás mellett döntött. Kisebbfajta sokkot kaptam a félelemtől, annyira gyorsan történt minden. Kb. a CTG és a műtét között 1,5 óra telt el. Borotválás, katéterezés, aneszteziológussal 5 perc alatt megbeszélni a dolgokat és már toltak is a műtőbe. Iszonyatosan rettegtem, ugyanakkor tudtam, hogy mindkettőnknek így lesz a jó. A műtét maga fél órás volt, amikor kiemelték a kis Picikémet azonnal felsírt hál' Istennek, és meg is mutatták nekem. És megmutatták kis pólyában is. Édes, kis szabályos arcocskája van. :)
Aztán áttoltak a megfigyelőbe, ott töltöttem egy napot, majd visszakerültem a terhespatológiára és vártam az infókat Marciról. Nagyon kevés időt kellett gépen töltenie, gyorsan reagált a tüdőérlelőre. Most már csak egy kis oxigént kap, de az sincs rákötve a nózijára. :) A kis drága pofiját sajnos nem láthatjuk egyelőre, mert besárgult és így be van kötve a szeme, de remélem nemsokára az is lekerül róla. Ma azt mondták a telefonban, hogy napok kérdése, és kaphat anyatejet. Így amikor megyünk, akkor már vihetek is neki, mert hétfőn beindult a tejcsim is és fejem szorgalmasan. Remélem hamarosan átkerül a gyerekklinikára, ahova már én is befekszem vele és ott már majd szoptathatom is.
Hétfőn láttam először a kisfiamat. Akkor összeomlottam. Attól, hogy milyen picike, attól, hogy nem foghatom, attól, hogy ott kell hagynom... Azóta felálltam, már tudok erről az egészről beszélni, és kell is róla beszélni. Egész nap Anyuval vagyok, este a férjecskémmel, amikor csak tudunk megyünk Marcikámhoz és csak előre nézek. Két hónap és a vagány zöld-fekete hordozóban és a szépséges fehér macis szettjében fogjuk hazahozni. :)

13 megjegyzés:

  1. Örülök,hogy ennyire erős vagy,mert ezt csak így lehet, szabad és kell csinálni! Jóóóó egészséget és drukk, hogy minden rendben legyen a továbbiakban is! :)
    (szerencséd volt,hogy jó orvost fogtál ki!)

    VálaszTörlés
  2. Pipacs, ugyes voltal, es nagyon jo jel, hogy mar van tejed! fejjed szepen, mert Marcinak hamarosan nagy szuksege lesz ra, hogy ne csak az inkubatort, hanem a szobajaban levo kisagyat is teljesen atrendezze. :) es utana mar csak a szoba atpakolasa kovetkezik! :)
    orulok nektek...

    VálaszTörlés
  3. pipacsom!

    Csakis így lehet és így kell hozzáállni, pozitívan :) A nehezén túlvagytok, szerencsére. A félelmen, az izgalmakon, ez már a múltté. Most az a fontos, hogy a Marci gyerek erőre kapjon, és mielőbb otthon legyetek hármasban:):) Kívánok ehhez sok erőt, egészséget :):) A kórházi horrorakciókat meg el tudom képzelni...most mi is éreztük a saját bőrünkön, h milyen ez.

    VálaszTörlés
  4. összeszorul a szívem, hogy ezen mind át kellett mennetek. egyúttal nagyon örülök annak, hogy minden rendben zajlott le, és szurkolok, hogy mihamarabb a karodban tarthasd a kisfiad. egészséget és boldogságot kívánok, mindhármótoknak! *ölellek* :*

    VálaszTörlés
  5. Teljesen le vagyok döbbenve... Sok rosszat hall az ember a magyar egészségügyről, de hogy már a terhes kismamákra is így figyelnek, az felháborító! Én a többiekhez hasonlóan végigizgultam ezt a két hetet, az időhúzás miatt sem voltam nyugodt, mert tudtam, hogy a sok méreganyag Neked és a babónak is ártalmas lehet. Nagyon büszke vagyok Rád, hogy végigcsináltad, most már csak a szép dolgok következnek. Drága kisfiadnak kívánunk minden szépet és jót, Nektek pedig rengeteg örömet ebben a kis Csodában!

    VálaszTörlés
  6. Nagyon ügyes vagy, így kell ezt csinálni! :) Meglátod, hamarosan minden rendben lesz!

    VálaszTörlés
  7. Basszus és ha nem tudtok saját orvost szerezni, akkor mi van??? Ebbe még belegondolni is ... lehetetlen ....
    Örülök, hogy végülis minden rendben és csak ez számít, hogy az akadályok, problémák elmúltak és jól vagytok, és hogy Marci is jól van! Tudom, hogy most sem lehet könnyű, de hamarosan teljesen együtt lesztek! És ami nagyon jó hír, hogy van tejed is!!! Ölellek :)

    VálaszTörlés
  8. Te, hogy én mostanában mennyit bőgök miattatok. Hát igen, az anyák érzékenyek. :) Örülök, hogy végre minden rendben!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  9. El sem tudom képzelni miken mehettetek keresztül.Nagyon aggódtam értetek és drukkoltam is, hogy minden rendben legyen.Örülök, hogy kezdesz erősödni, Marcika is hamar megnő meglátod! :* Puszi!

    VálaszTörlés
  10. Mindenféle jót, rengeteg örömöt és boldogságot kívánok Nektek!!! Puszi!!

    VálaszTörlés
  11. Ezután már csak a jó és a szép, Marci babázás jöhet! Kitartás továbbra is, remélem minél elöbb együtt lehettek a Kisfiatokkal!

    VálaszTörlés
  12. Úgy várom, hogy már otthon legyen Veletek! Kitartás Pipacs! Gondolom, hogy ez nagyon nehéz, de még sok-sok évet tölthettek együtt! Minden rendben lesz! Amint lehet, fotózd ám le! :-))

    VálaszTörlés
  13. Szia!
    Most találtam a blogot, és még csak beleolvastam!
    Remélem minden rendben van Veletek!
    Ha van kedved nézd meg az én blogomat is, hátha segít, nekem is koraszülött a kisbabám, és most lett egy éves :D
    Kitartást és sok-sok örömöt kívánok Nektek!
    puszi
    sw

    VálaszTörlés