Megpróbálom összegyűjteni, hányféleképpen szólítjuk Keresztes Marcell Zoltánt:
- Marci
- Markosz
- Markosz Fidikusz
- Marcello
- Kótyónfitty
- Huncili
- Cukor
- Cukorgombóc
- Nyuszkó
- Kis Füles
- Kis Keri
és, ha Anya egy picit mérges, akkor Keresztes Marcell Zoltán! :D
2010. május 31., hétfő
pánik
Ma hajnalban beriasztott a légzésfigyelő. Azt hiszem ilyen gyorsan még nem pattantam ki az ágyból. Marcit megráztam, ő nagy nyugodtan nyújtózkodott egyet és aludt tovább. Szerintem téves riasztás volt, mert elkezdtem figyelni, nagyon szépen vette a levegőt és a szerkentyű újra besípolt. :o Mindenesetre egy kisebbfajta szívrohamon vagyok túl...
2010. május 30., vasárnap
jó hír
Pénteken megint aktuális volt Marcinak egy kardiológiai kontroll. Kicsit idegesek voltunk, mert legutóbb azt mondta a doktornő, hogy amennyiben nem múlik az aortaszűkület, akkor mindenképp műtét vár Marcusra. Szerencsére múlik, eltűnőben van, így már a nagyon szoros kontroll sem szükséges, legközelebb csak júliusban kukkantanak rá a szívére! :)
2010. május 27., csütörtök
rohan az idő
Februárban azt hittem megállt az idő. Mióta Marcus itthon van velünk, mintha egy nap mindössze 1 órából állna. És ez így jó. :)
2010. május 24., hétfő
törvényszerűségek
2010. május 19., szerda
tanácstalan vagyok
Amióta Marci hazakerült minden jól ment. Nem volt gond sem az evéssel, sem az alvással. Egyedül a hasfájás okozott nehezebb pillanatokat, de akkor legalább tudtam az ordítás okát. Na most nem tudom. Elkezdem etetni, kb. a feléig szépen meg is eszi, aztán egyik pillanatról a másikra elkezd üvölteni, mint egy kis sakál. Van, hogy segít, ha visszadugom a cumit a szájába, de van hogy nem hajlandó tovább enni, csak kb. egy fél óra múlva. Nem hiszem, hogy fáj valamije, mert ha leteszem a kiságyába már meg is szűnik a probléma. A mai nap volt a csúcspont. Délután négytől folyamatosan etettem, mert mire abbahagytuk az egyik etetést, addigra már megint éhes lett és persze folyamatosan ordít. Most is. Teljesen tanácstalan vagyok. Esetleg tippek?
2010. május 18., kedd
2010. május 15., szombat
pelenkamustra
Nem minden termék esetében igaz, az olcsó húsnak híg a leve mondás, de a pelenkákra nagyon is. Mint kezdő anyuka kipróbálgattam már elég sok márkát, és ez alapján maradok a jól bevált Pampersnél és Huggiesnél. Igaz, hogy nem a legolcsóbb pelusok, de legalább a gyereknek kényelmes és nem kell két óránként ruhát cserélni a kifolyt cucc miatt.
Amiket próbáltunk:
Libero: na ez nem olcsó, de nekünk nem vált be. Kényelmesnek kényelmes volt, de kifolyt.
Babylove: DM saját márkája, egy árban van a Huggies pelussal, így nem is kérdés, hogy melyiket választom. Ja és kicsit merev és vastag anyagból is van.
Tesco: a drágábbik a kettő tescos fajta közül. Állandóan kifolyt a pelus derékrészénél, silány minőség.
Rossmann saját márka: hasonló a probléma mint a DM-es pelussal.
Lidl saját márkája: hatalmas, merev kényelmetlennek tűnő pelenka. Kifolyást jelenleg teszteljük, de teljesen mindegy mi lesz a végeredmény ilyet tuti nem veszek többet.
Amiket próbáltunk:
Libero: na ez nem olcsó, de nekünk nem vált be. Kényelmesnek kényelmes volt, de kifolyt.
Babylove: DM saját márkája, egy árban van a Huggies pelussal, így nem is kérdés, hogy melyiket választom. Ja és kicsit merev és vastag anyagból is van.
Tesco: a drágábbik a kettő tescos fajta közül. Állandóan kifolyt a pelus derékrészénél, silány minőség.
Rossmann saját márka: hasonló a probléma mint a DM-es pelussal.
Lidl saját márkája: hatalmas, merev kényelmetlennek tűnő pelenka. Kifolyást jelenleg teszteljük, de teljesen mindegy mi lesz a végeredmény ilyet tuti nem veszek többet.
2010. május 12., szerda
2010. május 10., hétfő
büszke
2010. május 6., csütörtök
változások
![]() |
Fürdés után, elégedetten |
2010. május 5., szerda
mindenki ismerőse
Azok lettünk mi a kisfiammal. Egyszerűen nem tudok végigmenni úgy a városban a gyerekkel ügyeket intézni, hogy legalább öt vadidegen nő ne tenné fel ugyanazt az idegesítő kérdést: " És mennyi idősek vagytok?" Legszívesebben azt válaszolnám, hogy pont 30 évesek. Mert a kettőnk életkora most pont ennyit tesz ki. De mivel jólnevelt kislány vagyok, így megmondom Marci életkorát. Erre jön a következő roppant idegesítő kijelentés: "Igen? Olyan picike." Erre már kezd felmenni bennem a pumpa, de még mindig udvarias mosollyal az arcomon válaszolok, hogy miért ilyen picike. Aztán jönnek az óóóóó, de sajnálom és jajjj, majd megnő sablondumák, na meg hirtelen mindenki előránt egy koraszülöttes sztorit a zsebéből. Nem értem az embereket. Én is nőből vagyok, és soha eszembe nem jutott leszólítani vadidegen babakocsis nőket, csak azért, hogy mennyi idős a gyereke és hogy jajjdecukimukizzak. Na mindegy, ahogy ismerem magamat legközelebb már nem leszek ilyen udvarias...
2010. május 1., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)