2012. február 1., szerda
csoda!
Minden kedves altatással küzdő anyukát szeretnék most megvigasztalni ezzel a postommal. :) Csak türelem kérdése az egész és minden beáll a normális kerékvágásba. :P Nálunk ma délelőtt sikerült először mindenféle harc és ordítás nélkül elaltatni Marcit a SAJÁT ágyában. Eddig, ha próbálkoztunk, rögtön felállt és sírva kéredzkedett kifelé, ma semmi probléma nem volt. Én egyébként soha nem erőszakoskodtam, nem hagytam ordítani, "majd megszokja alapon", mert nem és kész. Én ilyen vagyok. És érdekes módon most már az éjszakákat mégis a saját ágyában tölti, annak ellenére, hogy sokat aludt velem, a napközbeni elalvásokkal sincs már jó ideje küzdés,ahogy láttam, hogy álmosodik letettem a kanapéra és már aludt is, és lám ma már a kiságyában is elaludt magától. Ezzel a módszerrel egyébként én megkíméltem magam több kisebb idegösszeroppanástól, több ezer őszhajszáltól, átvirrasztott éjszakáktól. Marcit pedig egy csomó ordítástól. Nem mondom hogy ez a jó és ez a követendő, de nekünk ez vált be.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A kitartás és a szeretet műveli ezeket az apró csodákat. :)
VálaszTörlésÁmen. Én Marcim is most kap külön ágyat...:-)
VálaszTörlésÉn is erre a pillanatra várok...Reméljük,nekünk is eljön majd:-)))
VálaszTörlésA reménysugár ott van... :) köszi
VálaszTörlés