2011. január 2., vasárnap
a kiságyról és a következetlenségemről
A kiságy tulajdonképpen csak a gyerekszoba dísze, különösebb funkció nélkül. Na jó, kiválóan lehet a rácsán ruhákat szárítani, mondjuk amikor megvettük nem egészen erre számítottunk. :) És most jöjjön egy pár sor a következetlenségemről. Igen, én is mint gondolom sok más anyatársam eldöntöttem, hogy Marci csak és kizárólag a kiságyában fog aludni, ha törik, ha szakad. Na persze. Napközben már régen letettem erről a próbálkozásról. Volt egy ilyen legutóbb is, gyorsan feladtam. A franciaágyas altatáshoz nem tértünk vissza, most a gyerekszobában alszik a földön, paplan- és párnahegyeken. Onnan legalább biztosan nem esik le. Az éjszakák is érdekesen alakulnak. Volt két hónap, amikor este letettük és reggel ébredt, ennek régen vége. Voltak olyan éjszakák, hogy kb. 4-szer, 5-ször keltem hozzá.Amíg be nem sokalltam. Most ha felsír, valamelyikünk felkel, behozza közénk és nyolcig alvás van. Igen, következetlen vagyok, nagyon következetlen, de legalább kipihent.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Pont ezért tettem le én is a "saját kiságyban altatásról". Ha ez az ára, hogy én/mi is tudjunk aludni, ám legyen. Azért van idézőjelben a saját ágy, mert valójában abban alszik a lány, de a gyerekszobából átkerült hozzánk, leszereltük az egyik oldalát, franciaágy magasságba állítottuk, és az én ágyfelem mellé tettük. Így 2,7m-en alszunk 3an :D. Kényelmes, és mindenki jól alszik!
VálaszTörlés(az elveink azért vannak, hogy legyen mit feladni) De azért vigasztallak is. Valószínűleg csak fejlődési ugrása van. Gondolom elkezdett jobban mozogni/mászni. Ekkor gyakrabban ébrednek (minden nagyobb mozgás-fejlődésnél) - nálunk is így volt/van. Idővel vissza fog állni a megszokott kerékvágásba. És ha később próbálkozol, lehet, hogy megint vissza költözik majd a szobájába is. Ez egy ilyen időszak, és mint mindegyik, ez is el fog múlni egyszer:D.
Ja és BUÉK, ha már nem írtam vissza a kedves mailedre! Szép volt a vers amit küldtél! Köszi!
Remélem nem haragszol meg érte, de örülök ennek a bejegyzésnek. Az ismerőseim körében nagyon kevesen vagyunk azok akiknek a gyermekük a szülői ágyban (vagy hálóban) alszik. Hozzáteszem nagyon nem vagyok rá büszke, s ha lenne egy varázspálcám akkor egy szempillantás alatt a saját ágyába és szobájába varászolnám a 4,5 évesünket, de sajnos nincs ilyen kellékem :) Addig meg nyugtatom magam azzal, hogy még egy fiú sem nősült az anyja ágyából :) Kitartást, lesznek még komolyabb elvek is amik feladásra kerülnek :)
VálaszTörlésÍgy legalább alszik, és kipihenheted magad. Mi kétszer próbálkoztunk meg ezzel, de Lilus annyira megszokta az ágyát, ami kezdetektől a mi szobánkban van, hogy inkább abban alszik, viszont éjszakánként néha többször pár perces visszaaltatás után. Nem biztos, hogy ez a jobb, mert így kimarad az együtt alvás élménye, amit talán még sajnálni is fogok! :)
VálaszTörlésNálunk ilyesmi nem volt, viszont akkor mellettük aludtam (még most is a kisebbiknél), amikor lázasak voltak....néha van olyan, hogy apró lábak totyogását halljuk hajnalban, majd egy szöszke fej kucorodik mellénk...nem rendszeres akció ez, de a lelkének meg kell:)))
VálaszTörlésBasszus, én is így tettem!
VálaszTörlésMert gyarló emberek vagyunk....és olyan fincsi babaszuszogásra aludni :-)
Én is tutira így fogok tenni:-)))))
VálaszTörlésA férjem mondogatja,hogy jaj,majd szigorúan kell odaszoktatni a saját ágyába..Ja...Napközben meg majd ki fogja bírni?:-))))
Úgyhogy már előre készítem magam,és vágyom is a fincsi babaillatú alvásokra:-))))))
Babóca a saját ágyában alszik mindig. Csak amikor lázas, vagy jön a foga, akkor alszik a karomban, az ágya melletti kanapén.
VálaszTörlésLehet ezzel megfosztottam őt is és magamat is a közös alvástól, de amikor alszik, akkor tudom elvégezni a háztartásbeli munkákat, meg akkor fürdök, meg akkor eszek... :D