örül

Nem kell dijjétáznom és ennek most marhára örülök! :):):)

vérvétel

Holnap terheléses cukor-vizsgálatra megyek. És holnap sütjük a rétest is. Hogy hogy jön össze a két dolog??
Úgy, hogyha jó az eredményem akkor ehetek belőle, ha nem akkor kajaügyileg kínszenvedés lesz a karácsony.
Úgyhogy kérek egy kis drukkot! :) Köszi! :)

vasgyúró

Tegnap megint a szokásos havi Marci-nézőben voltam a dokimnál. (Akit továbbra is imádok! :P)
Szóval megmérte Marcit és kiderült, hogy a fiúnk az ilyenkor elvárható 50-55 dkg helyett már 70 dekát nyom. Kerekedett rendesen a szemem, de a doki megnyugtatott, hogy ez NEM gond, sőt...az lenne a nagy baj, ha nem érné el a súlyát. :)

hízok

Ahogy nézem heti fél kilókat hízok, és még mindig jó rám egy terhesség előtti nadrágom, kivéve persze a pocakot. Ha ez a tendencia marad, akkor még 8 kg plusz várható. A leadandó kilók száma pedig kb. 20 lesz, de akkor bőven a teherbeesés előtti súlyomat fogom elérni. Viszont nem is eszek sokat. Illetve inkább többször eszek keveset, tehát azért mégiscsak összejönnek a kalóriák. Sajnálatos módon a teljes kiőrlésű dolgokra rá sem bírok gondolni, minden más jöhet.Ami azért érdekes, mert előtte meg kifejezetten tk. dolgokat ettem csak. Sok gyümölcs is lecsúszik az étkezések között, meg nem is tagadom édesség is akad. De eszek, nem zabálok és jól érzem magam, és szerintem ez a lényeg. :)

oltás kontra nem oltás

Lepkevár postja ihletette ezt az irományt. Ahogy ő ki van akadva- egyébként teljesen jogosan- az észosztó, agresszív doki miatt, ugyanúgy kiakadok én is az észosztóktól, akik így az oltás után két héttel jönnek a rémsztorikkal, a mi lesz a gyerekkel dumával, az egész csak politika és hiszti stb. Ok, ők nem oltatnak, én tiszteletben is tartom ezt, de az ÉN testemről, az ÉN gyerekemről ÉN döntök illetve döntöttem,ÉN vállalom az esetleges következményeket és NEM ők. ÉN így nyugodtam meg. Pont. Nagy elvárás lenne, hogy az én döntésemet is tiszteletben tartsák???

hastánc

Esténként Apának új programja van. Hastáncot néz. Na nem én lejtek neki szexi mozdulatokat, de mégis az én hasamról van szó. Hanyatt fekszek és Marcika mozgásai most már tisztán kivehetőek, nemcsak érezhetőek. Mindig a bal oldalon fickándozik és a köldököm hullámzik. Jókat rötyögünk közben.
Mit ne mondjak hastáncot így még nem élveztem sosem, és asszem A. sem. :)

hűha!

Marcinak saját bioritmusa van, ami most már az enyémet is jelentősen kezdi befolyásolni. Hajnalban felébred velem, amikor kimegyek a mosdóba. Ez általában úgy 4-5 óra körül van. Aztán olyan táncba kezd, hogy akárhogy fordulok nem bírok visszaaludni. Este pedig ugyanez. Jó sokáig fickándozik, én meg addig olvasok. Asszem jó időre búcsút mondhatok az eddigi 12 óra alvásomnak, ha jól számolom úgy 25 évig! :D

tapéta

Keresgéltem és ezt találtam. Ezzel szerintem, ahogy ismerem magam el is dőlt, hogy milyen tapéta lesz a gyerekszobában. Annyi eltéréssel, hogy a csík fölött én egyszínű falat tudok elképzelni cuki macis képekkel. :)

ui.: asszem tévedtem, hogy már döntöttem is. Még ezekre akadtam! :O :D

Ezt nézzétek:
És a csík hozzá:


A fal színe meg mint a szívecske a tapétában.
Asszem ezzel elleszek egy darabig. :D :D

kibukik

Tegnap délután kiccsé kibuktam. Sírtam és nem igazán tudtam abbahagyni. Sírtam a hülye H1N1 miatt, sírtam a hülyén megtapadós méhlepény miatt, sírtam a börtönélet miatt, sírtam a csók-, puszi-, ölelés-, és szexmentes élet miatt, aztán éjszaka még a fogam is megfájdult. Aztán ahogy nagy kínomban fetrengtem az ágyon Marci elkezdett nagyon rugdosni. Mintha csak azt akarta volna mondani Hé Anya! Ezt mind miattam kell kibírnod! És igen, miatta bármit kibírok... :)

oltás

Beadattam magamnak a védőoltást. Tudom nagy ellenzője voltam eddig, de a következő dolgok miatt mégis így döntöttem:

http://www.origo.hu/itthon/20091201-h1n1-meghalt-az-egyik-ujinfluenzas-kismama-budapesten.html

http://videoklinika.hu/video/miert_a_h1n1a_legveszelyesebb_

http://www.kismamablog.hu/terhesseg/betegseg-terhesen/h1n1-es-influenza-oltas-a-terhesseg-szoptatas-alatt

http://videoklinika.hu/video/itt_az_uj_influenzajarvany_

stb...



Hétfő reggelre olyan fokú halálfélelmem lett, hogy A-val közösen úgy döntöttünk nincs tovább mire várni, látva, hogy az országban már 6 kismama fekszik intenzíven, a hetedik meghalt és a baba is vele együtt. És a járvány még igazán el sem kezdődött.
Érzem, tudom, hogy jó döntés volt...